Tagok száma: | 10 ember, 23 állat (összesen 33 tag) |
---|---|
Belépés: | Bárki beléphet |
Klub típusa: | nyitott |
Tulajdonos: | Sára [Saca] |
Leírás: | ÜDV A HARCI KUTYÁSOKK KULBAN! ITT tUTI JÓL FOGOD MAGAD ÉREZNI!! Játék Melyik a leggyakoribb színe? világos barna,feket folttal fekete [ordas] szürke Hány kg lehet? 15-20 kg 28-35 kg 40-50 kg Milyen kategóriába sorolható a falka? [2 válasz] pásztor-és juhász kutyák mentőkutyák vadászkutyák Marmagassága? 23-35 cm 42-50 cm 55-65 cm Ki a leghíresebb magyar kutya?:grommit: Rex Mancs Lassie A kutya mikor kezdi csóválni a farkát: a) 1 hónaposan b) 1 évesen c) 2 hónaposan Mekkora a legkisebb kutya? a) 13,7 cm b) 14 cm c) 20 cm Mekkora a legnagyobb kutya szempilla? a) 20 cm b) 16,4 cm c) 14 cm Miért vonyít a kutya, ha sziréna szól valahonnan? a) nem lehet tudni b) hívja a szüleit c) utánozza Miért félnek a kutyák a porszívótól? a) mozog b) zajos c) ijesztő a külseje Hány lufit pukasztott ki egy kutya 53,7 másodperc alatt? a) 50 b) 100 c) 40 Hány rudat szlalomozott át egy kutya 12,3 másodperc alatt? a) 60 b) 100 c) 50 Hány \\\\\\\\\\\\\\\'\\\\\\\\\\\\\\\'arckifejezésre\\\\\\\\\\\\\\\'\\\\\\\\\\\\\\\' képes a kutya? a) 100 b) 1000 c) 50 Miért rágják a kutyák a cipőket? a) könnyen meg lehet szerezni b) finom c) csak úgy A kutya hányszor messzebbről hallja a hangokat, mint mi? a) 6 b) 4 c) 5 __________$$$$$$$_________________________________________ ______________$$$$$$$$$________________________________________ _____________$$$$$$$$$$$_________________________________,,___ _____________$$$$$$$$$$$$______________________________$$$$$, _____________`$$$$$$$$$$$____________________________$$$$$$$$ ______________`$$$$$$$$$Z$______$$$_______$$$_______$$$$$$$$` _______________`$ZzZ$$$Z$$$___$$$$$$$___$$$$$$$____$$$$$$$$` ________________`$$$ZZZ$$$$$_$$$$$$$$$_$$$$$$$$$__$$$$$$$$` _________________`$$$$$$$$$$_$$ZZ$$$$$_$$ZZZ$$$$_$$$$$$$$ ____u$$$$$$u______`$$$$$$$$$$_$$$ZZZ$$_$$$$$ZZ$$_$$$$$$$` __$$$$$$$$$$Z$_____`$ZZ$$$ZZZ_$$$$$$$$_$$$$$$$$$_$$$$$$ _$$$$$$$$$$$Z$$$$__$$$$zzz$$$_$$$$$$$$_$$$$$$$$$_$$$$$$` _$$$$$$$$$$Z$$$$$$$$$$$$$$$$$_$$ZZ$$$$_$ZZZ$$$$$_$$$$$` ___`$$$$$$$Z$$$$$$$$$$$$$$$$$_$$$$$ZZ$_$_$$$$$$$_$$$$$` ________`$Z$$$$$$$$$$$$$$$$$$_$SB$$$__$$_$$$$$$_$$$$` __________`$$$$$$$$$$$$$$$$$$$,````,$$$$,_````,$$$$` ___________`$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$_$$$$$$$$$$$$$$$` _____________`$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$_$$$$$$$$$$$$$` _______________`$$$$$$$$$$$$$$$$$$$_$$$$$$$$$$$$` __________________`$$$$$$$$$$$$$$$$_$$$$$$$$$$` ___________________`$$$$$$$$$$$$$$$$_$$$$$$$` __________________________________________________ .d888*`___ _________________________________________________, d888*`_______ _______________________________________________,d8 88`__________ _____________________________________________,d888 `____________ ____________________________________________,d88`_ _____________ __________________________________________,d88`___ _____________ _________________________________________,d8`_____ _____________ _______________________________________,d8*_______ _____________ _____________________________________,d88*________ _____..d**`__ ___________________________________,d88`_________. .d8*`________ _________________________________,d888`____..d8P*` _____________ _________________________._____,d8888*8888*`______ _____________ _______________________,*_____,88888*8P*__________ _____________ _____________________,*______d888888*8b.__________ _____________ ___________________,P_______dP__*888.*888b._______ _____________ _________________,8*________8____*888__`**88888b._ _____________ _______________,dP________________*88___________*8 8b.__________ ______________d8`__________________*8b____________ ___*8b.______ ____________,d8`____________________*8.___________ _______*88b._ ___________d8P_______________________88.__________ _____________ _________,88P________________________888__________ _____________ ________d888*_______.d88P____________888__________ _____________ _______d8888b..d888888*______________888__________ _____________ _____,888888888888888b.______________888__________ _____________ ____,8*;88888P*****788888888ba.______888__________ _____________ ___,8;,8888*________`88888*_________d88*__________ _____________ ___)8e888*__________,88888be._______888___________ _____________ __,d888`___________,8888888***_____d888___________ _____________ _,d88P`___________,8886688Pb._____d888`___________ _____________ _888*____________,d8d6d6d8**___.d8888*____________ _____________ _`88____________,8d8d8dd8d____.d88888b____________ _____________ __`P___________,8888888888bd888888*_______________ _____________ _______________d888888888888d888*_________________ _____________ _______________8888888888888888b._________________ _____________ _______________88*._*88888888888b.________.db_____ _____________ _______________`888b.`8888888888888b._.d8888P_____ _____________ ________________**88b.`*8888888888888888888888b... _____________ __________________*888b.`*8888888888P***7888888888 888e.________ ___________________88888b.`********.d8888b**`88888 P*___________ __________________`888888b_____.d88888888888**`888 8.___________ ___________________)888888.___d888888888888P___`88 88888b.______ __________________,88888*____d88888888888**`____`8 888b_________ _________________,8888*____.8888888888P`_________` 888b.________ ________________,888*______888888888b...__________ `888P88b.____ _______.db.___,d88*________88888888888888b________ _`8888_______ ___,d888888b.8888`_________`*888888888888888888P`_ __`88 ___+880_____________________________ _++88_____________________________ _++88_____________________________ __+880_________________________++_ __+888________________________+88_ __++880______________________+88__ __++888_____+++88__________+++8__ __++8888__+++8880++88____+++88___ __+++8888+++8880++8888__++888____ ___++888++8888+++888888++888_____ ___++88++8888++8888888++888______ ___++++++888888888888888888______ ____++++++88888888888888888______ ____++++++++888888888888888______ _____+++++++000088888888888______ ______+++++++00088888888888______ _______+++++++088888888888_______ _______+++++++088888888888_______ ________+++++++8888888888________ ________+++++++008888888_________ ________++++++0088888888_________ ________******************_________ ________******************______ Akinek Van Harci Kutyája Az Jöjjön ide ITT minden HARCI KTYÁT szívesen látok! HARCI KUTYÁK KIKÉPZÉSE Az őrző-védő munka a kiképzésnek az a területe, ami körül a legtöbb misztikum és tévhit kering, igen vegyes érzelmeket, véleményeket, előítéleteket vált ki az emberekből. Az őrző-védő munka Tremmel Nándor / Kutyahírek.huKedves kutyabarát olvasó!Sajnos az ebtartási (kinológiai) kulturálatlanságunknak és a magyar mentalitásnak köszönhetően a befolyásolható laikusok számára minden őrző-védő kutyakiképzés azonos a gyilkos, vérengző, gyermekeket és időseket megtámadó harci kutyák képzésével. Egy dolgot szeretnék leszögezni, a szolgálati kutyákra (vagy egyéb őrző-védő kutyafajtákra) más biztonsági rendszabályok vonatkoznak, mint a kedvtelésből tartott házi kedvencekre. Ezért én úgy gondolom, hogy a biztonsági szabályok be nem tartása, a felelőtlenség, a nem megfelelő tartási körülmény igazi veszélyforrás, és nem az őrző-védő képzés. Milyen emberi normával mért reakciót várhatunk el egy az életét méteres láncon leélő kutyától, akinek a legnagyobb jutalma az, hogy hetente jó esetben akár többször is kap vacsorát? Szeretet, szocializálás, kiképzés helyett pár „kedves” botütéssel-rúgással tanítják a feladatára. Ilyen megbecsülés után ne csodálkozzunk, hogy az idegileg sikeresen tönkretett kutya balesetet okoz! Ismételten feltehetem a kérdést, ki az igazi felelős a balesetért? A kutya nem egy gyilkológép, s ha az ember nem teszi azzá, nagyon is békés, barátságos, toleráns állat! Érdekes az állatok viselkedésével kapcsolatos kettős emberi magatartás is, ugyanis valamilyen rejtélyes oknál fogva az ember a vadállatot szelídíteni, a szelíd állatot pedig vadítani próbálja, idomítás, képzés, és háziasítás címszavak alatt. A probléma általában akkor kezdődik, amikor az ember azt hiszi, hogy büntetlenül uralhat, irányíthat, genetikailag befolyásolhat olyan állatokat, amelyeknek az ősei már jóval az ember megjelenése előtt is sikeres, fajfenntartó ragadozók voltak. Amikor embertársaink nem a megfelelő alázattal viselkednek az állatokkal és az őket irányító, genetikailag kódolt, vad, ősi ösztönökkel szemben, akkor az állatvilág mindig megmutatja, hogy ki az erősebb, és milyen törékeny, sebezhető az emberi faj. Az őrző-védő munka Tremmel Nándor / Kutyahírek.huTermészetesen a következtetés az ember részéről egyértelműen az, hogy az eddig csodált állatfaj az egyik pillanatról a másikra egy nevelhetetlen, született emberevő gyilkos kategóriává válik, amit azonnal ki kell pusztítani. Majd ugyanazt az állatfajt a természetes élőhelyén (ahová az ember hatolt be, és ami nincs is az ember közvetlen közelségében) majdnem teljesen kipusztítja. Ezek után ugyanaz az ember a túlélő egyedeket a saját környezetébe, otthonába, állatkertjébe viszi azért, hogy a szaporítás és a visszatelepítés után ismét elindíthassa ugyanezt a folyamatot. Az emberi történelem folyamán a legtökéletesebb példa erre a kutya őse, a farkas, amely fajt és leszármazottjait, a kutyát az ember időnként az egekig magasztalja, mert a közös fejlődésünk egy sikertörténet. Eleinte szinte létezni sem tudtunk a farkas, majd a kutya nélkül, a történelmünk folyamán mindig velünk, a közelünkben van, „háborúban és békében egyaránt hírneves állat”. Egyesek szinte embertársuknak tekintik a kutyákat, majd később az emberi társadalom hibái miatt halálos ítéletet mondanak rá. Elgondolkodtató, hogy az ember vagy az általa „szelektált”, kitenyésztett kutyafajta fejlődik-e rossz irányba. Az őrző-védő munka Tremmel Nándor / Kutyahírek.huSpeciális őrző-védő feladatok végrehajtására kitenyésztünk jó genetikával, ösztönökkel rendelkező kutyafajtákat, majd miután embertársaink a jó tulajdonságokkal rendelkező kutyafajtákat rossz emberi célokra használják, megpróbáljuk kipusztítani azokat. Persze ezekben az esetekben az ember, a gazda, a tulajdonos sajnos mindig úgy gondolja, hogy nem ő a felelős a bekövetkezett sérülésért, tragédiáért, hanem az általa és az ő céljaira kitenyésztett kutyafajta, amely csak azt cselekszi, amit ösztönei diktálnak, és amire jól vagy rosszul kiképezték. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy elég nagy homály fedi a kutyakiképzés ezen őrző-védő ágát. Ezt a tudatlanságot jól szemlélteti az is, hogy a már kutyát látott, magukat „kiképzőnek” nevező „szakemberek” meggyőződéssel oktatják azt, hogy az a jó őrző-védő kutya, amelyik folyamatosan acsarogva mindenre és mindenkire, indok nélkül támad, és azt hörögve, morogva harapja ott, ahol éri. Az ilyen kiképző irányítása mellett a kutyatulajdonost félrevezetik, mert azt hiszi, hogy a kutyája bátor és megbízható. Ezért büszke is a félelmében őrjöngve acsarkodó, habzó szájú, labilis idegzetű kutyájára, aki mellesleg, ha a póráz nem tartaná vissza, félelmében elmenekülne. Ez a magatartás a kutya részéről nem bátorság, hanem sajnálatra méltó „menekülés előre” nevű félelmi támadás, vagy ami még rosszabb, a felelőtlen túltenyésztésnek köszönhető örökölt idegrendszeri megbetegedés. Ne felejtsük el, hogy minden állat ösztönösen támadva védekezik, ha valaki a kritikus távolság határán belül zaklatja, és más menekülési lehetősége nincs. A helytelen nevelés, tartás, kiképzés következményei az idegileg súlyosan és visszafordíthatatlanul sérült kutyák, mely kutyák a gazdáikra és más emberekre nézve is veszélyesek, mert magukban hordozzák (a kutyát nem szeretők és a média nagy örömére) az indokolatlan támadást és harapást. Az őrző-védő munka Tremmel Nándor / Kutyahírek.huSzámtalan törvény és rendelet előírja a kutyának a kutyatartón keresztül, hogy neki mit szabad és mit nem, de ki szabja és magyarázza meg az embernek, hogy ő mit és hogyan engedhet meg magának a kutyával szemben!? Úgy gondolom, hogy azt a szolgálati kutyákkal szemben kialakult előítéletet, amely szerint az úgynevezett szolgálati fajták szélsőségesen agresszív, harapós egyedek lennének, meg kell cáfolnom és vissza kell utasítanom. Ugyanis az ilyen egyedek – amelyek általában valamilyen idegi vagy egyéb sérülésben, betegségben szenvednek – alapvetően nem alkalmasak szolgálati feladatok ellátására, mert a betegesen túlzott agresszivitás könnyen átcsaphat gyilkolási vágyba, amely vágy mindig áttöri az engedelmesség korlátait. A szigorú vizsgálatoknak és szűréseknek köszönhetően az ilyen egyedek be sem kerülhetnek az állományba. Csak az egészséges, idegileg stabil, gyors ösztönreakciókkal rendelkező egyedek lehetnek alkalmasak szolgálati, őrző-védő kutyának! Természetesen képmutatás, hazugság lenne azt állítani, hogy a szolgálati, őrző-védő kutyák egyáltalán nem okoznak sérülést, hiszen pontosan arra vannak tanítva, hogy harapással, szájkosárban ütéssel ártalmatlanná tudják tenni a bűnözőt vagy bűnözőket. A kutya kényszerítő eszközként való alkalmazását szigorú törvények szabályozzák, az arányosság elve alapján. A kutyavezető felelőssége és döntése a helyzetnek megfelelően a kutya alkalmazása. A felesleges sérülések elkerülése miatt nagyon fontos a képzés, amely eredményeként a kutya tevékenysége folyamatosan irányítható marad. Véleményem szerint az ösztönelméleten alapuló őrző-védő kiképzésben is vannak félreértések, tudatlanságok. Ebben a cikksorozatban szeretnék kísérletet tenni arra, hogy bemutassam az olvasónak: jól átgondolt képzéssel, a kutya ösztönvilágának megismerésével, kínzás és erőszak nélkül hogy lehet felépíteni az őrző-védő munkát. Betekinthetnek egy olyan világba, ahol a kutya áll a középpontban, ahol hétköznapi kutyahősök születnek. Az őrző-védő munka tanításához nélkülözhetetlen, hogy a kutya erős zsákmányszerző, falka- és territoriális ösztönökkel rendelkezzen, valamint fejlettek legyenek a harci viselkedés egyéb elemei is, mint pl. a zsákmány keresése, üldözése, elkapása, legyőzése, birtoklása és őrizete. Ezekre az ősi, örökölt ösztönös viselkedési elemekre együttesen kell építeni a kutya kiképzését. Milyen ösztönökre alapozzuk a munkát?Nagy félreértés és gyakran előforduló hiba az, ha úgy gondoljuk, hogy csak a zsákmányszerző ösztön irányítja az őrző-védő munkát, és éppen ezért a kutya az embert zsákmánynak tekinti. Pedig ez nem így van, mert a zsákmányszerző ösztön alapvetően a táplálkozás funkciókörébe tartozik, ezért erre a hamis feltételezésre nem alapozhatjuk a képzést. Az ember nem, és nem is lehet zsákmány a kutya számára, csupán legyőzendő ellenfél! Hogy ez miért állítom? Erre maga a természet adja meg a választ. Az evolúció alapvetően két nagy csoportot teremtett meg, a vadászó és a prédaállatokat. A vadászó állatok hús-, a prédaállatok növényevők, tehát a húsevők a növényevőkkel táplálkoznak. E két csoportnak tökéletesen a saját életben maradásához alkalmazkodtak az érzékszerveik, így például a szemük is. A szem elhelyezkedéséből megállapítható, hogy mely élőlény milyen típusú csoportba tartozik. A prédaállatok szeme – gondoljunk az őzre, zebrára, antilopra – a koponya oldalán olyan méretű és elhelyezkedésű, hogy a periférikus, úgynevezett védekező látást tegye lehetővé számára, mert csak így veheti észre időben a rá vadászó állatot. A vadászó állat szeme – gondoljunk a kutyára, farkasra, oroszlánra – a koponya elején helyezkedik el, éppen azért, hogy úgynevezett támadó látást tegyen lehetővé számára, mert így tud fókuszálni az elejtendő prédára. Az ember szemének elhelyezkedése mutatja, hogy alapvetően nem préda-, hanem vadászó típus. Ezért zsákmány nem, csak ellenfél lehetünk. A kutya számára az őrző-védő munkában ösztönös cél az, hogy az embert mint az ellenfelet legyőzze, vagy tőle zsákmányt (védőkar) szerezzen, mert az ösztönei csak így elégülhetnek ki. Fontos megemlíteni, hogy minden őrző-védő munkának az alapja a zsákmányösztön felkeltése, de az őrzés-védelem a felnőttkorra kifejlődő, territoriális ösztön által irányított viselkedésforma! Egyébként a kutyák valamennyi viselkedésében felfedezhetőek a territoriális ösztön által kiváltott elemek. Azt is fontos tudni, hogy az őrző-védő munka során a kutya és az ember közötti küzdelem-harc, a kutyára rákényszerített, az ember által mesterségesen kialakított magatartásforma, amely a kutya egyetlen természetes magatartásformájára sem hasonlít! Ezért az őrző-védő munka tanítása mindig összetett, bonyolult feladat, amit csak a megfelelő szaktudással, tapasztalattal rendelkező kiképző valósíthat meg. Egy rutinos, jó kiképző azonnal megállapítja a kutyáról a külső ingerekre való reagálásából, hogy alkalmas-e az őrzés-védelem feladatára. Nem minden kutya alkalmas az ilyen feladatok ellátására, a kutyakarakterek is változóak, ami viselkedésmódjukban nyilvánul meg. Könnyen félreismerhetőek a magatartásmódok, ezért következzen néhány általános jellemzés pár mondatban. Bátornak mondjuk azt a kutyát: amely a számára veszélyes konfliktushelyzetben is, bízva erejében, félelem nélkül vagy félelmét leküzdve cselekszik. Kemény az a kutya: amely bátran, ösztönszerűen, minden tanítás nélkül bizalmatlan az idegennel szemben, és ha oka van rá, akkor merészen és hevesen támad. Az ilyen karakterű kutya a képzés közben tapasztalt negatív, kellemetlen behatásokon hamar túlteszi magát, és nem marad benne a további munkát gátló élmény. Az ilyen típusú kutyáknál ügyeljünk arra, hogy a képzés időszakában ne vigyük túlzásba a harckészséget, a bátorságot fejlesztő gyakorlatokat, mert ez a vezethetőség, irányíthatóság kárára mehet. Puha az a kutya: amelyik minden külső ingerre érzékenyen reagál, egy erősebb behatásra könnyen kedvét veszti. Munka közben a bizonytalansága miatt ideges, a képzési hibák gátlásokká alakulnak, amelyek maradandóak, a későbbiekben zavart okoznak. Vezethető az a kutya: amelyik gazdáját, vezetőjét mint falkavezért elismeri, vele szemben mindig engedelmes, figyelmes, és hagyja magát vezetője által irányítani. Védekező az a kutya: amely vezetője nélkül is felveszi a harcot a támadóval szemben, függetlenül attól, hogy pórázon vezetve vagy szabadon van. Elkerülő az a kutya: amely pórázon védekezik, harap, de szabadon félelmében elmenekül. Gyakori, hogy az ilyen védekezést összetévesztik a valódi védekezéssel. A támadó és védekezőösztön a testi fejlődéssel, a pozitív-negatív tapasztalatok szerzésével fejlődik ki. A kutya a tapasztalatai révén magától is rájön, hogy a támadóval szemben határozottan, bátran kell fellépni, mert csak így érheti el célját, csak így győzhet. A kutyának meg kell tanulnia, hogy kell harcolni, és hogyan kell védekezni, mert csak így tud magabiztossá válni. A magabiztosság csak a kutya felnőtté válása után fejlődik ki, ami viszont a harckészség elengedhetetlen feltétele. Az említett tulajdonságokkal együtt kifejlődik a kutyában a bátorság, a keménység, a fogáskészség, és a harc öröme is. A manapság kitenyésztett kutyák már sok mindenben különböznek a vadon élt őseiktől, ennek ellenére azonban az említett jó alaptulajdonságokat megőrizték, de az is igaz, hogy egy kifejlett kutya természetét az örökölt és a környezeti tényezők együttesen határozzák meg. Szintén megállapított tény az is, hogy a kutya összes örökölt tulajdonsága a fejlődés kritikus és nevelési időszakában pozitív és negatív irányban egyaránt nagymértékben befolyásolható. A szolgálati szabályzat ezt úgy fogalmazza meg: „Szolgálati célra általában alkalmas a nemétől függetlenül a közepes vagy annál nagyobb testtömegű, bátor, kiegyensúlyozott idegrendszerű, megfelelő kondícióval, állóképességgel, küllemmel és egészségi állapottal rendelkező kutya. Kiemelten kell értékelni az egyed általános magatartását és védekezési viselkedését. A generációkon keresztül végzett céltudatos tenyésztés eredményeként elsősorban az őrző-védő fajtacsoportba tartozó egyedek a legalkalmasabbak.” Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy őrző-védő kutyának?Elsőrendű és kiemelt követelmény az egészséges, stabil, sértetlen idegrendszer mint minden megkívánt tulajdonság alapja, hiszen a szolgálati kutyától megköveteljük a vezetőjének védelmét, a menekülő személy elfogását, lefogását, annak őrizetét, kísérését, valamint elrejtőzködött személy rejtekhelyének felkutatását, és a személy visszatartását, jelzését. Az őrző-védő szolgálati kutyák (őr, járőr, speciális elfogó) gyakorlati képzését három nagy részre oszthatjuk, amely három rész a képzés befejeztével egy egészet alkot. A kutyának meg kell tanulnia szájkosár nélkül harapással, szájkosárban ütéssel védekezni, támadni, küzdeni, majd életszerű szituációkban, változatos helyszíneken, magabiztosan, bátran viselkedve vezetőjét megvédeni, a menekülő bűnelkövetőt elfogni, illetve szolgálati körülmények között a vezetője utasításait maradéktalanul végrehajtani. Ez az őrző-védő munka tehát sokkal összetettebb, mint a sport- vagy versenykutya ilyen irányú munkája. Ezért nem is szabad összekeverni a kettőt! Az engedelmességi gyakorlatoknál említettem, hogy a kutya engedelmességi szintje jellemzi a kutyavezető szaktudását, az őrző-védő munkánál a kutya tulajdonságai a meghatározóak. Hiába minden szaktudás, mert egy félős, gyenge idegrendszerű, meghunyászkodó kutyából soha nem nevelhetünk jó őrző-védő kutyát. Itt a szaktudás a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező kutya kiválasztásához, felkészítéséhez szükséges, mert csak a jó tulajdonságokkal rendelkező kutyából képezhetünk jó „harcost”. A gyenge kutyákra azonban kár erőt, energiát és pénzt pazarolni. Senki nem fogalmazta ezt meg precízebben néhai Dr. Kovács Zsoltnál. „A szíve mélyén gyáva kutyát a bátorság jelmezébe öltöztetheti a kiképzés, és az a tenyésztésbe kerülve tovább terjesztheti a dicstelen genetikai mételyt. Ne terheljük magunkat olyan kutyával, amelyikhez mostoha volt a természet és nem adott neki természetes bátorságot. A jó kutya olcsóbb, mint a gyenge.” A szolgálatikutya-kiképzés egyik igen fontos ága az őrző-védő munka. Az őrző-védő munkában döntő szerepe van a kutya természetének (Wesen), ami több részből épül fel. A kutya tulajdonságai egyrészt a szüleitől, őseitől örökölt tulajdonságok, másrészt a környezetből szerzett tapasztalatok, harmadrészt a kritikus időszakok alatti célirányos nevelés hatására alakulnak ki. Nagyon fontos és hasznos, hogy a harci játékokra való felkészítés már a tenyésztőnél megkezdődjön, mert ez az előkészítés az alapja a későbbi kívánatos, kemény őrző-védő munkának. Harci játékok A kölyökkutyában az őrző-védő munkához nélkülözhetetlen üldöző, zsákmányoló hajlamot, küzdőképességet, keménységet, bátorságot, fogásbiztonságot, a kritikus időszakokban (5–16. hétig) és a növendékkorban kell kifejleszteni, illetve tudatosítani. A munkakutya-tenyésztő már megkezdi a harci játék alapozását oly módon, hogy a kölyköket rongy- vagy zsákdarab megfogására, megszerzésére ingerli. A játék megkezdésekor a tenyésztő fogja a rongyot, és egy kötélhúzó játék alakul ki, de ha már kellő mértékben belemelegedtek a kölykök a játékba, akkor a rongydarabot, a zsákmányt odaadja az alom számára, ami ekkor már közprédává válik. A kölykök maguk közt, a maguk szintjén tovább folytatják a harcot, és saját maguk döntik el a harc kimenetelét, így fejlesztik az önbizalmukat, amit a győzelmi érzet vált ki. Ezek a játékos erőpróbák elősegítik a megfelelő ösztönök életre hívását. Az új gazda feladata, hogy az elválasztás után otthon is folytassa ezt a rongydarabos harci játékot. Két alapvető szabályt azonban be kell tartani. Az egyik, hogy a kölyök mindig jól, „tele pofával” fogja meg a rongydarabot. Abban a pillanatban, amikor a harapás fogheggyel sikeredet, azonnal javítani kell, abba kell hagyni a játékot, és fogást kell váltatni a kölyökkel. A játékot csak a fogás javítása után szabad folytatni, a kölyök szokjon hozzá, hogy a rongyot (ami ebben az időszakban a védőkart helyettesíti) nem rágogatja, harapdálja, hanem egy határozott harapással megfogja. A cél az, hogy a kölyökbe bevésődjön, hogy a zsákmány, későbbiekben az ellenfél (bűnelkövető) megfogása egy határozott, erős fogással történjen. A játék közben hol meghúzzuk, hol meglazítjuk a rongyot, közben a kutyát folyamatosan „fogd!” vezényszóval bátorítjuk. Ügyeljünk arra, hogy a zsákmányt megfogás után oldalirányba ne mozgassuk, sohase rántsuk vagy szakítsuk ki a kölyök szájából, mindig csak finoman húzzuk, nehogy kárt okozzunk a kutya fogsorában. Ha ebben az időszakban negatív élmény éri a kutyát, kiszakítjuk a tejfogát, fájdalmat okozunk neki, ez akár egész életében is befolyásolhatja az őrző-védő munkáját. A másik nagyon fontos dolog, hogy a játéknak mindig a kiskutya győzelmével kell véget érnie, mert csak így tudunk benne kialakítani önbizalmat, dominanciát, birtoklási vágyat. Ebbe a játékba fokozatosan hozzáértő idegeneket is vonjunk be, a megfelelő eligazításunk mellett. A kölyök szokjon hozzá, hogy az idegennel szemben is felvegye a harcot, tudatosuljon benne, hogy az idegent is le tudja győzni, a zsákmányt tőle is meg tudja szerezni. Ha a kölyök sikerélményekkel nő fel, akkor felnőttkorában sem fog senkitől és semmitől sem félni, hiszen ezt az érzést nem is ismeri. Fontos az is, hogy ezt a célirányos játékot csak addig folytassuk, amíg a kölyök harci kedve nem lanyhul, ha észrevesszük, hogy a kiskutya kifáradt, a foglalkozást azonnal fejezzük be. A fogváltás időszakában, a 4-5. hónapban a fájdalomokozás elkerülése érdekében szüneteltessük ezt a harci játékot! A fogváltás után azonban a rongy vastagságát, keménységét növelhetjük, és növendékkorban fokozatosan áttérhetünk a fogóhurka alkalmazására. Itt is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a rongyos játéknál. A megfogás aktivitását, erejét úgy tudjuk növelni, hogy a húzó-vonó harcot fokozatosan keményítjük. Ha a harci játékokat jól alkalmaztuk, akkor a kölyök megtanulja azt a fogást, amit felnőttkorában alkalmaznia kell, ennek a képességnek úgy kell kifejlődnie, hogy éles helyzetben is mindig megállja a helyét. Váratlan hangingerek és a bot iránti közömbösség A kiskutyát születése napjától érik különböző kellemetlen hangingerek, amelyek az idegrendszerére károsan hatnak. Minden váratlan és túl erős hanginger sokkoló hatású lehet, amely a gyengébb idegzetű kutyákban rendellenes viselkedést válthat ki, ami állandósulhat is. A kellemetlen és váratlan zajoktól a kiskutyánkat még a legjobb akarat mellett sem tudjuk megóvni, de a legkülönbözőbb módon szándékosan előidézett zajok iránt közömbösségre tudjuk szoktatni. Kellemetlen zajt kelthetünk pl. fémtárgyak összeverésével, ajtóbecsapással, motorkerékpár, fűnyíró váratlan elindításával. A szoktatás lényege a fokozatosság, nagyon lényeges, hogy a zaj hallása előtt valamivel elvonjuk a kölyök figyelmét, legjobb, ha játszunk vele, és így közömbösítjük a zajok iránt. Mivel a játékkal a kölyök figyelmét eltereljük, nem veszi figyelembe a hanghatást, így az idegrendszere edződik. A munkakutyáknál nagyon lényeges a lövés iránti közömbösség. Szükséges tehát, hogy a kutya a lövések hangját már kölyökkorban szokja meg. A fiatal kutyák hallóidegei még nem olyan érzékenyek, mint később. A tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy kiskorban jobban elviselik és könnyebben hozzászoknak a lövésekhez. A lövésfélénk kutyák legtöbbje nem öröklés folytán félénk, hanem a rossz tapasztalatok útján kialakult félénkségből, ideggyengeségből. Ezt kell a szoktatással még kölyökkorban megelőzni, és a lövés iránt közömbössé tenni. A kiképzőknél rendelkezésre állnak lövést, dörrenést utánzó eszközök, pl. riasztópisztoly. A lövéshez való szoktatást olyan helyen kell megkezdenünk, ami a kölyök számára ismerős, ahol megszokottan, bátran, vidáman mozog. A hozzáértő segítőtársunk tőlünk kb. 40-50 méter távolságban, rövid időközönként adjon le néhány lövést, miközben mi a kölyökkel nyugodt lépésekkel, mintha mi sem történt volna, menjünk a lövő segítőtársunk felé. A megközelítés közben a kiskutyánk szabadon szaladgáljon, senki és semmi ne befolyásolja. A lövések alatt, ahogy közeledünk, figyeljük meg kis barátunkat, hogy a lövés iránt milyen az érdeklődése, milyen a magatartása. Ha a kölyök már az első próbálkozáskor nyugodtan viselkedik, a lövöldöző segédhez odaszalad, és azt ugatás nélkül végigszaglássza, akkor örülhetünk, mert a kutyánk magabiztos, természete, idegrendszere kitűnő. Vannak olyan kutyák, amelyek megközelítik a lövöldözőt, de bizonyos menekülőtávolságban megállnak, és bizonytalankodva ugatni kezdenek. Az ilyenek már nem tökéletes idegzetűek, de még lehetnek jók a lövéspróba későbbi, többszöri ismétlésével. Ilyen esetben a lövéseket nagyobb távolságból adjuk le, és mi kezdeményezzük a kölyök figyelmét elterelő játékot, ha már a kölyök a lövésekre különösebben nem reagál és félelmet sem mutat, fokozatosan közeledjünk a lövések irányába. Így lépésről lépésre mindig nyugodtabb lesz, és lassan már a lövőhöz is odamerészkedik, sőt azt majd meg is szagolja. Vannak kutyák, amelyeknek az idegállapota nem tökéletes, ezek a lövéspróbánál az ugatással félénkségüket mutatják ki. Sokan ezt pozitívan értékelik, gondolván, az ugatással a bátorságukat érzékeltetik, ez nagy tévedés, mert ezek az ebek az ugatással, acsarkodással a bizonytalanságukat, félelmüket leplezik, és természetesen nem mondhatók bátornak. A közömbösítés céljából leadott lövésekre a serdülőkoron túl, az érett korban is rendszeresen szükség van. A különböző őrző-védő gyakorlatok közben leadott lövés éppen az elvégzett gyakorlatot teszi biztossá, és a lövésközömbösséget erősíti. A bot iránti közömbösségA bot iránti közömbösség A szolgálati kutyáknál szinte elkerülhetetlen, hogy munkájuk közben támadás ne érje őket. Egy menekülő bűnelkövető mindent megpróbál a büntetés alóli kibúvás érdekében, a kutyák ilyenkor szembekerülhetnek az úgynevezett eszközös támadással. Egy jól felkészített, kiképzett kutya ilyen esetben sem hátrál meg, elviseli az eszköz okozta fájdalmat, és a bűnelkövetőt elfogja. Ahhoz, hogy ezt az eredményt el tudjuk érni, a kiképzés szempontjából nagyon fontos, hogy a kutyánk ne legyen botfélénk, botérzékeny, hanem botközömbös, botbiztos legyen. A vizsgákon, versenyeken is sajnos gyakran tapasztalható, hogy a különben jól képzett kutya a segédre támadáskor, ha megpillantja a suhogó botot, azonnal megváltoztatja a támadó szándékát, nem fogja meg a segédet, csak távolról hősködik. Ezek botfélénk kutyák. Más kutyák a segédet ugyan megfogják, de abban a pillanatban, amikor a segéd az előírás szerint bottal rájuk üt, azonnal eleresztik. Ezek botérzékeny kutyák. Mindkettő nagyon rossz, szinte kijavíthatatlan tulajdonság. Ezt a tulajdonságot örökölni is lehet, de a kutyák döntő többsége a rossz tapasztalatok és a helytelen nevelés következtében válik botfélénkké, botérzékennyé. Pusztán annyi kell ehhez, hogy a nevelés ideje alatt a magáról megfeledkezett gazda egyszer-kétszer a kutyáját bottal megverje. Ennyi elég! Ha a kutya a bottal kiváltott fájdalmat megismeri, azt soha nem felejti el, és ha módja van rá, a botot mindig kikerüli! A tapasztalatlan kiképzők gyakran már az őrző-védő kiképzés során azzal követnek el nagy hibát, és okoznak visszafordíthatatlan károkat, hogy a fiatal, jól haladó, bátornak mutatkozó kutyát a segéd megfogásakor bottal megütik, így a kutya a fájdalmat megtapasztalva más alkalmakkor, ha még egyáltalán megfogja a segédet, az ütés után azonnal elereszti. Sok kutya kerül a tapasztalatlan kiképzők miatt a süllyesztőbe. Tudomásul kell venni, hogy az őrző-védő munkához szükséges hajlamok, ösztönök, a támadókészség, az aktív védekezőkészség, küzdőképesség, területvédés csak az érett korban, a 18. hónap után fejlődik ki tökéletesen. Ezért a kutyát 15-18 hónapos kora előtt, tanúsítson bármilyen bátor magatartást is, tilos bottal megütni! Kölyökkorban pedig, hogy csalódás ne érjen bennünket, még idejében szoktassuk a botbiztonságra, ennek a legfontosabb feltétele, hogy még véletlenül se üssük meg a kutyát. Játék közben a bottal vagy vesszővel suhogtatva üssünk a kölyök felé, csapjunk mellé a földre, de semmi esetre se okozzunk fájdalmat. Később erre a gyakorlatra idegeneket is kérjünk fel. A kutya ezt a játékot megszokja, így nem ismeri meg a bottal okozható fájdalmat a kiképzés során, éles helyzetben is bátran helyt fog állni a bottal, eszközzel történő támadással szemben. Az engedelmességi gyakorlatok játékos tanulásaAz engedelmességi gyakorlatok játékos tanulása Talán csodálkoznak azon, hogy eddig még külön nem foglalkoztam az engedelmességi gyakorlatok bevezetésével. Ez nem véletlen! Egyes kiképzők, tulajdonosok az engedelmes munkára való felkészítést túlzásba viszik, túl korán elkezdik, és szinte állandóan ezeket ismételgetik. Látszateredményt a legegyszerűbb így felmutatni, mert a pattogós, katonás engedelmességi gyakorlatokkal a legkönnyebb a nyilvánosságot bámulatba ejteni. Ezek az illetők a kutyának az úgynevezett gyermekkort nem adják meg. A kutya, mire tulajdonképpen a kiképzési időhöz ér, már kedvetlen, fásult, fáradt, kiégett! Az engedelmességi gyakorlatokat a múltban „fegyelmező” gyakorlatoknak nevezték. A mai, korszerű kiképzésben ezekkel a gyakorlatokat nem fegyelmezni akarjuk a kutyát, hanem arra törekszünk, hogy e gyakorlatok a gazda és a kutya közt az alapvető megértést, a bensőséges kapcsolat kialakulását szolgálják. Nagyon sokan hajlamosak arra, hogy szeretet nélkül, katonás formában, vezényelve érintkezzenek a kutyával, csak akaratuk végrehajtásának eszközét látják a kutyában, és nem a társat, barátot. Ez tehát a magyarázata annak, hogy a bevezető engedelmességi gyakorlatok leírása most következik. Azt senki sem vitatja, hogy a kiskutyának szinte valamennyi alapgyakorlatot meg kell ismernie. Ebben a korban azonban ne kívánjunk a kutyánktól tökéletes munkát, főleg ne erőszakkal, elégedjünk meg a gyakorlatok legegyszerűbb teljesítésével. A tökéletes és a szabályzatban előírt engedelmességi munkát, egyedenként változóan, általában a 8-11. hónapban szabad elkezdeni. Az ügyességi gyakorlatokat, az akadályugrást, a palánkmászást a kölyök még kifejletlen, gyenge ízületei, ínszalagjai miatt egyértelműen tilos gyakorolni! Ugyancsak a 8-11 hónapos korban szabad ennek a gyakorlását elkezdeni. Az engedelmességi gyakorlatok közben a fő törekvésünk a jó kapcsolat kialakítása legyen. El kell érnünk, hogy a kölyök önbizalmának mi legyünk a legfőbb támasza, amelyre élete végéig mindig szüksége van. Ő nélkülünk csak félértékű. A kölcsönös bizalom és baráti kapcsolat kialakításától függ a kutya természetének kifejlődése. Egy erőszakos, uralkodni vágyó, vagy következetlen, kiszámíthatatlan, ideges embernek csak megalázott, bizonytalan kutyája lehet. A kutya teljes bizalommal tekintsen fel ránk mint a falka vezérére, és mindig érezze róla való gondoskodásunkat. A meggondoltság, a türelem, az állandó együttlét feltétlenül meghozza a jó eredményt. Az alapgyakorlatok játékos tanításával mindig a kölyök örömteli munkakészségét kell elősegítenünk, tartsuk szem előtt, hogy ebben a korban a tanításkor a kényszert, az erőszakot feltétlenül kerülnünk kell. A rendszeresség, következetességA rendszeresség, következetesség Mi, emberek a mindennapi életünket kialakult ritmusban éljük, általában azonos időben kelünk, étkezünk, munkába-szolgálatba járunk. A saját életritmusunkhoz alakítjuk a napi cselekvéseinket, így hozzászokik a biológiai óránk az éppen aktuális tevékenységhez. Akkor érezzük magunkat biztonságban, ha a napi tevékenységünkben van bizonyos rendszeresség, tudjuk, hogy mikor mi következik. A kutyatartóknál is elkerülhetetlen, hogy kialakuljon egy rendszer, amely a kölyökkutyának is alkalmat nyújt egy biztonságos és állandó magatartás kialakítására. A kutyáknak – a falkaösztönnek köszönhetően – nem idegen a szabályok közti élet. A falka szigorú, megkérdőjelezhetetlen rend alapján működik, ebben a rendben mindenki tudja, hogy mit tehet, és mit nem. Tudja, hogy hol helyezkedik el a rangsorban, és ez egy biztonságos alapot ad az életéhez. A kölyökkutyánkat tehát úgy kell nevelni, hogy a fejében legyen rend, tudja azt, hogy ki az úr a házban, tudja, hogy mikor mit tehet, és mit várunk el tőle. Meg tudja különböztetni a munka, a játék és a pihenés idejét, de ezt csak következetes rendszerességgel alakíthatjuk ki a kutyában. Példa a rendszeresség kialakítására, a következetesség betartása mellett: a napi sétát mindig ugyanabban az időben, ugyanazon mozdulatokkal kezdjük. A megszokott helyről akasszuk le a nyakörvet, pórázt, és szertartásszerűen próbáljuk felszerelni a kutyát. Ennek a mozdulatnak a jelentősége nagyon hamar kialakul a kutyában. Megtanulja, hogy ez után a mozdulat után séta lesz, ezért azonnal az ajtóhoz rohan. Legyünk következetesek, és ne menjünk a kutya után, várjuk meg, míg visszajön hozzánk, ültessük le, és csak nyugodt ülésben szereljük fel. Ha a felszerelés megtörtént, csak akkor induljunk az ajtó felé, ha ugrál, siet, megállunk, nyugtatjuk, következetesen addig nem indulunk sétálni, amíg a kölyök nyugodtan nem áll. Az ajtót addig nem nyitjuk ki, amíg a kölyök meg nem nyugszik. Ha következetesen mindig így cselekszünk, kiskutyánk néhány nap múlva sétára induláskor nyugodtan, ugrálás nélkül fog készülődni. A napi séta alkalmával rengeteg az ismétlődő cselekvés, ha azokat mindig egyformán és következetesen tesszük, a kiskutyánk minden nehézség nélkül nagyon sok dolgot megtanul. A napi következetesen ismétlődő séták, játékos gyakorlatok a serdülőkorban sokkal maradandóbban, biztosabban vésődnek a kutyánkba, mint idősebb korban. A kutyánkkal mindig következetesen foglalkozzunk, és úgy tanítsuk, hogy közben szinte észre se vegye, hogy mit is akarunk tőle. A siker fő feltétele, hogy a kutyával sohasem gorombán, hanem kedvesen, de határozottan, félreérthetetlenül foglalkozzunk. Ne vigyük túlzásba a tanítást, a játék, a jutalom, a dicséret soha ne maradjon el, legyünk következetesek, ne feledjük azonban, hogy a dicséret soha nem felmentés a végrehajtandó gyakorlat alól Felkészítés az őrző-védő munkára - Bátorságra nevelés 2008-04-30 02:00:30 Kategória: Nevelés, kiképzés / Őrző-védő munka Az első és folyamatosan visszatérő kérdés, mikor és hogyan kezdjük el a kutyánk előkészítését az őrző-védő munkára? Az előkészületeket, a fogváltási időszakot kivéve, már öt hónapos korban játékos módon meg lehet kezdeni. Gondoljunk csak vissza a Játékból kiképzés című részre, ahol a gazda és a kölyök között játékos harc folyik egy rongydarabért. Kutyahírek.hu - Nevelés, kiképzés - Őrző-védő munka - Felkészítés az őrző-védő munkára - Bátorságra nevelésEzek a gyakorlatok rávezető gyakorlatok a kutya őrző-védő képességének kifejlesztésére, az ösztönök felébresztésére. A fokozatosság elvének betartása mellett kell ezeket a gyakorlatokat végrehajtani úgy, hogy a kutyánkat semmilyen negatív, maradandó élmény ne érje! A kutya életében általában az egy-másfél éves kor az az idő, amikor megérett a tulajdonképpeni őrző-védő kiképzésre. Erre az életkorra alakul ki a kutyában a megfelelő támadó- és harckészség, valamint a kellő fizikai állapot. Gyakorlatilag a rávezető gyakorlatokkal ezeket a készségeket hívjuk életre, illetve erősítjük meg. Az őrző-védő szolgálati kutyának két nagyon fontos alaptulajdonsággal kell rendelkeznie: bátornak és bizalmatlannak kell lennie számára idegen, ismeretlen személyekkel szemben. Elsősorban e két tulajdonság kialakulását, fejlesztését alapozzuk meg a rávezető gyakorlatokkal. Bátorságra nevelés A bátorság a szolgálati kutya legfontosabb tulajdonsága! De milyen is a bátor kutya? „A bátorság tulajdonképpen a jellem tulajdonsága. Az a lény, akinek (vagy amelynek) megvan ez a tulajdonsága, az a valódi vagy képzelt veszedelmekkel önállóan, minden külső kényszer vagy ösztönzés nélkül száll szembe. Ugyanakkor a bátorság sajátos módon azon alapszik, hogy a kutya a rémületet vagy az aggodalmat legyőzi, illetve nem egykönnyen enged ezeknek. A harag kifejezésének reflexe, amely a továbbiakban a harc reflexmozdulataival összekapcsolódik, abból a törekvésből, fakad, hogy az állat szabaduljon a rémületet okozó, kellemetlen helyzetből. Némi túlzással tehát azt is mondhatnánk, hogy a bátorság a félelem legyőzése! Vagyis azok a kutyák, amelyeket bátornak mondunk, olyan gyorsan lesznek úrrá ijedtségükön, hogy félelmi reakciójuk egyáltalán nem nyilvánul meg. „Szinák–Veres A bátorság mértéke, az örökölt tulajdonságok mellett, nagymértékben attól is függ, hogy a kutya felkészítése, nevelése mennyire volt szakszerű, mennyire vették figyelembe ösztönös viselkedését. Kutyahírek.hu - Nevelés, kiképzés - Őrző-védő munka - Felkészítés az őrző-védő munkára - Bátorságra nevelés Hogyan alakulhatott ki, és vált ösztönössé a bátorság? A vadonban élő farkas vagy őskutya a nála erősebbeket ösztönösen elkerülte, illetve azoktól elmenekült. Gyakran előfordulhatott azonban olyan helyzet, hogy a rátámadó erősebb állat elől nem tudott kitérni és arra kényszerült, hogy felvegye vele a harcot. Ez a számára életet jelentő harc sokszor végződött győzelemmel. A győzelemmel végződött harc tapasztalatai alakíthatták ki a bátorságot. Sok kutyatartó tévesen úgy gondolja, hogy minél nagyobb a kutyája, annál bátrabb is. Hát ez bizony pont az előzőekben leírtak miatt nincs így. A bátorság nagysága nem függ a kutya testméreteitől. Egy kis termetű, jól felkészített kutya ugyanolyan bátor, mint a nagy testű társa. A bátorság és ellentéte, a gyávaság nem tanulható, ezek a kutyával veleszületett tulajdonságok, a környezet erősítheti vagy gyengítheti ezeket. A kölyök és növendék nevelésének alapvető célja a bátorság fokozása. Ennek érdekében fokozatosan szoktassuk hozzá kutyánkat a mindennapi környezetünkhöz. Arra kell törekednünk, hogy minél több olyan környezeti hatás érje a kutyát, amelyek számára szokatlanok ugyan, de nem félemlítik meg, nem késztetik menekülésre. A kutyát érő környezeti hatásokat a kutya viselkedéséhez alkalmazkodva fokozatosan kell nehezíteni úgy, hogy a kutya azt érezze, hogy a gazda közelsége, bátorítása, biztatása mellett bármi történjék is, ők lesznek a győztesek. A növendék kutya nem ismerheti meg az idegen személy által okozott fájdalmat, az ütés, a rúgás fájdalmas élményét, mert csak így maradhat meg a veleszületett bátorsága, és fejlődhet magabiztossága! Gyakorlatilag a felkészítési folyamat alatt a kutyavezetőnek az a feladata, hogy minden olyan környezetet „bemutasson” a kutyának, amely a kiképzés közben és a későbbiekben előfordulhat. Természetesen a cél az, hogy a kutya a különböző helyszíneken félelem nélkül, magabiztosan viseljen el minden olyan külső hatást, ami majd életszerű körülmények között érheti. |
![]() |
Goldenhill's Carbon [Guszti] |
|
![]() |
Csézy |
|
![]() |
Alvin |
|
![]() |
Alvin |
|
![]() |
Alvin |
|
![]() |
Alvin |
|
![]() |
Babacica |
|
![]() |
Izabelle Donterto [Izi] |
|
![]() |
Kira |
|
![]() |
Kira |